Somló, magányos
tanúhegy a Bakony szélén
A
Bakony nyugati végénél magasodik a Somló impozáns, magányosan álló, vulkanikus
eredetű tanúhegye. A környező síkságból szigetszerűen kiemelkedő, jellegzetes
formájú, hajdani tűzhányó szoknyájára magasan felfutnak a gondosan művelt
szőlők, felette a bazaltalakzatokkal szegélyezett, fennsíkszerű hegytetőn
kilátótorony, a hegy északi letörésén középkori vár érdekes romjai állnak. A
dűlőkben három régi kápolna bújik meg. A hegyet sűrűn szövik át a jelzett
turistautak, köztük egy tanösvényen fedezhetjük fel a hegy páratlan természeti
értékeit. Túránk során teljességre törekedtünk, kacskaringós körutunkon láncra
fűztük a Somló hegy minden fontosabb látnivalóját.
Szent Margit-kápolna. A
kápolna alatt nagy, szabadon használható autóparkoló. Megközelíthető autóval Somlóvásárhely felől, a 8-as
útról Somló hegy
irányába térünk le, a Hegykapu étterem
előtt jobbra fordulunk, majd kb. 1,5 km után balra térünk le egy keskeny
betonútra, mely nagy kanyarokkal visz fel a kápolnához. A parkolót a kápolna
alatti területen találjuk. Tömegközlekedéssel kicsit hosszabb lesz a túra (14
km), Somlóvásárhely vasútállomásról a Sárga sáv jelzésű utat kövessük,
mely kb. 2 km után ér el a Taposókúthoz,
itt tudunk legegyszerűbben csatlakozni a túra útvonalához. A buszmegálló a 8-as
főúton, a vasútállomástól nem messze van.
Könnyű gyalogtúra jól jelzett, kitáblázott turistautakon,
ösvényeken, dűlőutakon, néhány meredekebb, de rövid szakasszal. Útközben
vízvételi lehetőség a Szent
Márton-forrásból és a Sédfő-forrásból,
a kilátóban kis büfé üzemel.
A várromok szabadon látogathatók.
A Somlói,
hazánk legkisebb történelmi
borvidéke, egymást érik a pincék, a Kreinbacher birtok
kivételével többnyire kisebb, családias jellegű pincészetek sorakoznak a hegy
szoknyáján. Kóstolni több helyen is lehet, általában hétvégén nagyobb esélyünk
van nyitvatartó helyet találni. Érdemes a hegyközség
honlapján tájékozódni a borászatok nyitvatartási idejéről,
megközelíthetőségéről. A hegy déli kapujánál, a Hegykapu étterem egész évben,
minden nap várja a vendégeket, meleg konyhával, helyi borokkal.
A túra leírása
A Szent
Margit-kápolna alatti parkolóból indulunk, a gótikus eredetű épületet
1727-ben barokk stílusban építették át, mellette egy 300 éves, korához képest
meglepően kicsi hársfa áll.
A kápolna elől indul a Somlói
Tájvédelmi Körzet természeti értékeit bemutató,
9 állomásos Kitaibel Pál tanösvény,
melynek nagy részét mi is végigjárjuk, de most a Sárga O jelzésű betonúton indulunk a
hegy keleti oldala felé. A tanösvény, a Sárga és
a Piros sáv
jelzéssel együtt közvetlenül a kilátó felé vezet, aki csak oda, estleg még a
várba akar menni, arra induljon.
A betonút később jobbra kanyarodik le a hegy alja felé, mi
maradunk az egyenesen továbbhaladó dűlőúton. Elmegyünk egy-két régi présház
mellett, majd újra betonútra váltunk, balra már szépen látszanak a vár romjai,
bazaltfalak szegélyezte, táblás kereszteződéshez érünk. Itt majd balra fogunk
felmenni a vár felé, de előbb tegyünk egy kis kitérőt a pár perc kellemes
sétára lévő Szent Márton-kápolnához.
A SO jelzéshez
csatlakozik a Piros és
a Sárga ∆ is,
de pár lépés után jobbra térünk le a betonútról, majd szinte egyből ismét
jobbra kanyarodunk a SO jelzésű
útra, a P jelű
út egyenesen megy tovább. A XIII. századi, gótikus Szent Márton-kápolna kis fatornyos
épülete előtt a Szent
Márton-kút bővizű forrásából frissülhetünk fel. A pihenő után induljunk
vissza ugyanazon az úton az elágazásig, ahol a vár felé folytatjuk túránkat a P és a S∆ jelzésű
mélyúton.
A következő elágazásnál jobbról csatlakozik hozzánk a Sárga jelzés, utunk éles bal kanyart
vesz, és a sorompó mögött emelkedik tovább buja, árnyas erdőben. Az újabb
elágazásnál elérjük a tanösvény útvonalát, a S∆ balra tér le a kilátó felé, mi maradunk a kocsiúton a P és a S jeleket
követve. A hegy sajátos mikroklímájú északi oldalában vezető út rövidesen véget
ér, jobbra, a SL jelű
ösvényen megyünk a már jól látható vár romjaihoz.
A Somló hegy
északi oldalának magányos szirtjén álló várat (367
m) először 1352-ben említik írásos dokumentumok „castrum Somlo”
néven. Történelme folyamán sokan birtokolták, köztük Mátyás király kedvenc hadvezére, Kinizsi Pál. A várnak kevés katonai
szerepe volt, 1500 körül Bakócz
Tamás egri püspök erősíttette meg, az utolsó történelmi dátum
1707 volt a vár életében, amikor Vak
Bottyán kuruc hadvezér foglalta el és hozatta rendbe. A
Rákóczi-szabadságharc bukása után hadi jelentőségét vesztve romlásnak indult. A
már romos vár 1945-ig az Erdődy család
birtokában volt.
A romokat, a tekintélyes falmaradványokat szabadon
körbejárhatjuk, a vár fő jellegzetessége, a falak fölé magasodó, szabálytalan 9
szög alapú, csonka gúlát formázó konyhakürtő.
A vár északi oldalától remek kilátás nyílik a Kisalföld végtelennek tűnő síkságára.
Térjünk vissza az elágazáshoz és folytassuk túránkat a P és a S jelzésű
úton, egy pihenőhely előtt, jobbra a S+ jelű
út ágazik le, majd itt fogunk lejönni a hegyről, de most még a kilátó felé
megyünk tovább a keskeny, lépcsős ösvénnyé váló P és S jelzésű
úton. Pár perces enyhe kaptatóval érünk fel a Somló hegy (432 m)
legmagasabb pontján álló Szent
István-kilátó 1938-ban, helyi vörös, salakos bazaltból épült tornyához.
A kilátó egész évben péntek, szombat és vasárnap 11-től 17
óráig van nyitva. Egyéb időben előre egyeztetéssel is látogatható, részletek
a kilátó honlapján.
A felső szintről lenyűgöző körpanoráma nyílik,
szép időben a balatoni tanúhegyek sorakoznak
a horizonton, a Bakony vonulata
is jól látszik, északra pedig a somlói
várra látunk rá. A torony előtti széles füves térségen
állították fel Szent István keresztjét,
a hangulatos réten pihenőpadok, tűzrakóhelyek várják a turistákat. A Piros és Sárga jelzésű úton, délkeleti
irányban indulunk tovább, egy cserjés részen átvágva, egy szinttel lejjebb
tágas réten vágunk át. Egy pihenőhelynél jobbra térünk le a P és S jelű
útról, a tanösvényre. Kiérünk a kőzsákszerű bazaltoszlopok tetejére, ahonnan
pazar panoráma nyílik a Balaton-felvidék irányába,
a Szent Margit-kápolna és
környéke pedig térképszerűen rajzolódik ki a lábunk alatt.
Keskeny ösvényünk követi a sziklák felső peremét, egy pihenőhely
után élesen jobbra kanyarodva fut a vadvirágos rét szélén, majd egy bal
kanyarral fúrja be magát az erdőbe. Egy újabb, hosszúkás réten vágunk át, itt
is van egy pihenőhely, és pár perc múlva visszaérünk a Piros és Sárga jelzésű utak már ismert
elágazásáig, a tűzrakóhelyhez. Balra térünk le a S+ jelzésű ösvényre, mely nagy sziklák közt ereszkedik le a
hegyről és egy nagy jobb kanyar után, a hegyre felfutó szőlők tetején
becsatlakozik a Sárga sáv
jelzésű útvonalba. Élesen balra kanyarodva gyaloglunk tovább a széles dűlőúton,
elmegyünk a Szabó pincészet mellett,
a S jelzés
rövidesen jobbra tér le a betonútról, tehetünk is rajta egy kis kitérőt, az
öreg présház melletti kőlépcsőn, a felújított, jó vizű Sédfő-forrás kedvéért.
S+ jelű
utunk szintet tartva vezet a Somló
hegy nyugati oldalában fekvő szőlők közt, jobbra már jól
látszik az arany sisakos Szent
Ilona-kápolna épülete. SL (sárga
rom) jelzésű ösvény vezet ki a hegy délnyugati oldalában álló, szó szerint
ragyogó épülethez. A S+ jelzések
rövidesen balra térnek le a betonútról, lassan ráfordulunk a hegy déli
oldalára, a szőlők közül szép rálátás nyílik a méretes bazaltalakzatokra.
Hamarosan elérjük a hegy nevezets látnivalóját, a Taposó-kutat, a XIX. századi eredetű
kút fából épült házában egy nagy három méter átmérőjű dob áll, a
mókuskerékszerű dobban taposva lehetett a 80 méter mélyen lévő vizet kiemelni.
A kút ma már nem működik, a dróthálón keresztül tudunk bekukkantani az érdekes
néprajzi emlék belső terébe.
A kúttól a kocsiúton is vissza tudunk menni a Szent Margit-kápolnához, de érdekesebb
verzió kínálkozik, ha követjük a P és
a S jelzéseket,
a kút mellől a hegy felé induló, két szőlőtábla közt vezető közön át. A
hangulatos ösvény rakott bazaltkerítések között ér fel egy keresztező dűlőútra,
melyen jobbra fordulva, pár perc alatt visszajutunk kiindulási pontunkra.
Forrás: https://kirandulastippek.hu/bakony-veszprem/somlo-maganyos-tanuhegy-a-bakony-szelen