Sümegi Vár

A város fejlődésének és történelmének alakulásában nagy szerepe van a várnak, amely a tatárjárás után, IV. Béla várak építését ösztönző rendelkezéseit követően épült, de a püspökség valamennyi birtoka és uradalma fölött elsősorban a veszprémi és a sümegi várak őrködtek.

Gathalóczy Mátyás püspöksége idején 1440-ben Albert király özvegyének, Erzsébetnek a hívei elfoglalták Szigliget várát, majd Sümeget vették ostrom alá. Az Unyomi Miklós várnagy vezetésével védett várat a támadó sereg több ostrom után sem tudta bevenni.

Mátyás király halálát követően Veszprém után Sümeg is a trónkövetelő Habsburg Miksa német-római császár kezére jutott. A Kinizsi Pál és Báthori István által vezetett hadaknak köszönhetően a német uralom azonban csak rövid ideig tarthatott, a betolakodókat a Dunántúl egész területéről kiszorították. Sümeg és Nagyvázsony várát Kinizsi foglalta vissza és juttatta II. Ulászló király hatalma alá.

Székesfehérvár 1543. évi eleste és a török terjeszkedés miatt, több Balaton környéki várhoz hasonlóan Sümeg is végvárrá alakult. A következő évtizedekben a háborús viszonyokat követően a város lakossága nagymértékben csökkent és védtelen volt a törökkel szemben, a vár azonban magyar kézen maradt.

A 16. század közepétől kezdődően a császári hadak megjelenésével Sümeg nehéz helyzetbe került, amit csak tetézett a század végén kitört 15 éves háború és a Bocskai István vezette szabadságharc. A vár a csaták idején többször is gazdát cserélt. A bécsi béke után a város fejlődését Ergelics Ferenc püspök tevékenysége indította el. Fordulópontot Bosnyák István püspök 1643. március 27-én kiadott, a településnek a mezővárosi rangot biztosító kiváltságlevele jelentett.

1656-58-ban Széchenyi György püspök őrtornyokkal ellátott erős fallal keríttette körül a várost, amely ettől kezdve hosszú időre Zala megye egyetlen jól védhető városa volt. Ennek következtében Sümeg mozgalmas várossá fejlődött: fellendült kereskedelme, vásárai híressé, fazekasiparának termékei keresetté váltak.

1705-ben a vár II. Rákóczi Ferenc seregének kezére került és ekkor a Dunántúl legfontosabb erődítményei közé tartozott. A császári seregek azonban Heister Sibert tábornok vezetésével 1709 júliusában visszafoglalták. A kuruc időkben betöltött szerepe miatt az osztrákok 1713 nyarán hadgyakorlat ürügyén felgyújtották a vár épületeit és használhatatlanná tették annak vízgyűjtő medencéit is.

A Sümegi Vár kiállításai:

Darabont szoba

Tűzérségi terem

Fegyvermúzeum

Kinzókamra

Várkapitányi szoba

Várkápolna

Borászati kiállítás

Régészeti kiállítás

Látogató Központ

Sütőház

Bognárműhely

Kovácsműhely

Vármakett kiállítás

Történelmi Élménypark

A SÜMEGI VÁR NYITVATARTÁSA: egész évben, minden napos nyitvatartással várja látogatóit!

  • 2022. MÁJUSTÓL: 9.00-18.00-IG

    2022. január, február, november, december,: 9.00-16.00-ig

    2022. március, április, május, szeptember, október: 9.00-18.00-ig

    2022. június, július, augusztus: 9.00-19.00-ig

Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy a Sümegi Várba kizárólag gyalogosan lehet felsétálni, a korábban működő vártaxi jelenleg nem üzemel!



BELÉPŐJEGY ÁRAK:


  • Felnőtt: 1 500 Ft/fő
  • Gyermek (6 év alatt): ingyenes
  • Gyermek (6-14 év): 800 Ft /fő
  • Nyugdíjas/Diák: igazolvány felmutatásával 800 Ft/fő

További információ a nyitvatartással, belépőjegyekkel kapcsolatban:

Telefon: 06 87 352 737 | E-mail: program@hotelkapitany.hu

A nyitvatartási idő és az árváltoztatás jogát fenntartjuk!

A várban megváltott belépőjeggyel a várban található összes kiállítás és program megtekinthető!