A
Keszthelyi-hegység északnyugati részén, a Zalaszántói-medence déli peremén, a
Meleg-hegy előreugró, meredek lejtőkkel körülvett dolomit szirtfokán terül el
Rezi vára. A könnyen megközelíthető romoktól páratlan kilátás nyílik a
Balatontól Sümegig.
A vár építtetői valószínűleg a Pécz nembeli Apor és Lukács lehettek
az 1200-as évek végén, 1300-as évek elején. Írásbeli dokumentumok először
1333-ban említik a várat, mint már királyi birtokot. A XIV. sz. közepére a vár
királyi adományként a Lackfi család kezére került. 1397-ben egy
királyellenes lázadásban való aktív részvételéért Zsigmond király
kivégeztette a vár urát, Lackfi Istvánt, így a birtok ismét a királyi családra
szállt. Több tulajdonosváltást követően, 1427-től a várbirtok évszázadokig a Pethő család
birtokába került.
Mátyás király halála után a várat rövid ideig osztrák csapatok
szállták meg, majd 1554-ben ostromolták először török hadak. 1561 körül
még megerősítették a hegy tetején épült várat, azonban később a birtokos Pethő család
már nem tudta tovább finanszírozni a vár fenntartását, az 1580-as években már a
vár kényszerű lerombolásáról tanakodtak, egy 1592-ben kelt oklevél szerint
pedig már a romba dőlt Rezi váráról olvashatunk. A vár romjai egyértelműen
jelzik, hogy használhatatlanná tétele a kaputornyok felrobbantásával történt.
A Pethő család férfiágának kihalása után a
kincstárra szállnak át a tulajdonjogok, majd 1741-ben a Festetics család
vásárolja meg a romvárat és a hozzá tartozó javadalmakat. Az évszázadokon át
pusztuló romokat az államosítás (1945) után csak 2000-ben kezdték konzerválni,
részben helyreállítani.
A Rezi községtől északra a 425 m magas Meleg-hegy előreugró szirtjén épült az észak-déli irányban hosszan elnyújtott, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár. Eredetileg egy északi szűkebb, jól elkülöníthető lakrészre és egy dél felé mind jobban kitáguló, falakkal körülvett udvarból állott. Fénykorában a várudvart 9 m magas védőfal vette körül. A vár legkorábbi része egy természetes sziklaárokkal védett lakótorony volt.
Ma már csak az egykori
lakótorony keleti, a vár keleti és nyugati fala áll néhány ablak és
dongaboltozat nyomaival, az erődítmény többi része elpusztult. A várromtól
délre, az úgynevezett várkert helyén terült el a hajdani elővár, mely jelenleg
egy hangulatos erdei pihenőhely, padokkal, asztalokkal, szalonnasütő helyekkel
várja a békés kirándulókat.
A vár falairól parádés kilátás nyílik a Szántói-medencére, jól
kivehető a buddhista sztúpa hófehér kupolája, a Tátika szabályos
kúpja, a keleti várfalakról pedig felcsillan a Balaton víztükre,
kirajzolódnak a Tapolcai-medence vulkáni tanúhegyei.
Autóval, Reziből az
útvonal végig ki van táblázva. A központi körforgalomnál keleti irányban
induljunk el, viszonylag jó minőségű földúton vágunk át nagy kanyarokkal a
szántóföldön, majd beérve az erdőbe meredekebbre vált a rosszabb minőségű, de
száraz időben jól járható út, melynek végében parkolóban hagyhatjuk az autót. A KL jelzésű
úton 15 perc további séta a vár.
Az Országos Kéktúra Rezi – Zalaszántó közti
szakasza jelenleg (2015) még elkerüli a Meleg-hegyet,
de a közeljövőben az új útvonal egészen a vár alatti parkolóig megy majd fel,
onnan a KL jelzésen megyünk tovább a várig.
A vár reggeltől
sötétedésig ingyenesen látogatható.
Forrás: https://kirandulastippek.hu/keszthely-es-kornyeke/rezi-vara